Nah, hát nem volt olyan vészes. Csak az volt a baj, hogy Mocsit én mindig úgy tanítottam leülni, hogy amikor megcsinálta kapott egy jutalomfalatot. Itt meg mellette kellett ál lnom, és arra hogy ülj rögtön le kellett volna ülnie. Persze nem ült le. Alig tudtam figyelni, mert állandóan avval voltam elfoglalva, hogy Mocsi fenekét nyomkodtam lefelé és próbáltam rávenni, hogy ülve maradjon. Az óra vége felé már azt is meg tudtam csinálni, hogy ledobott pórázzal megkerültem Mocsit.

Egyszer még az óra eleje felé elkezdett játszani a pórázzal, és nem tudtuk csinálni a feladatot, mert nem bírtam rávenni, hogy hagyja abba.

Ráadásul úgy sajnáltam. Mert szerintem neki ez nem „buli”. mármint, hogy állandóan parancsolgatok neki és meg kell (kéne) csinálnia. Egyszer el is kezdett nyüszíteni és el akart menni szaglászni. L Félek, hogy lassan megutál…J